Bbeyond

Holy Crown of Hungary

2011. Jan. 01.

Wenn das Zusammenrücken der Völker in der Europäischen Union uns unsere kulturellen Güter wechselseitig näherbringt und unser Wissen voneinander fördert, könnte und sollte dieser 1. Mai 2004 zu einem guten Tag in der Geschichte werden. Die Ausstellung der ungarischen Krönungsinsignien wird das Interesse an der Geschichte und den Menschen Ungarns mehren.

Lutz Heusinger

---

Balatonalmádi / Pannónia Kulturális Központ

2010. Aug. 14.

 

Szabadság

2010. Jul. 25.

mkepek@t-online.hu
hungarianpictures@t-online.hu

KONKRÉT FOTÓ, FOTOGRAM

2010. Jul. 02.

2010. május 26.–szeptember 26.

Megnyitó: Peternák Miklós
2010. május 26-án, szerdán 18 órakor

BÖLCSKEY Miklós, CSÁBI Ádám, CZEIZEL Balázs, Pierre CORDIER, Inge DICK, EPERJESI Ágnes, ERDÉLY Miklós, FELEDY Balázs, Winfred EVERS, Thomas FREILER,  GYARMATHY Tihamér, Heinz HAJEK-HALKE, Heinrich HEIDELBERGER, Lucien HERVÉ, Karl Martin  HOLZHÄUSER, HÜBNER Teodóra, Gottfried JÄGER, Herwig KEMPINGER, KEPES György, KEREKES Gábor, Miroslav KOVAL, LENGYEL Lajos, Franz LINSCHINGER, LŐRINCZY György, MAURER Dóra, MEGYIK János, Uwe MEISE, Antoni MIKOLAJCZYK,  MOHOLY NAGY László, Sabine RICHTER, Józef ROBAKOWSKI, Jaroslav RÖSSLER, Jack SAL, SZELÉNYI Károly, TÜRK Péter, VESZPRÉMI László

VASARELY MÚZEUM • 1033 Budapest, Szentlélek  tér 6.
Nyitva hétfô kivételével naponta 10–17.30 óráig • info: www.osas.hu

Vaszilij Kandinszkij és Theo van Doesburg festők a 20. század első évtizedeiben konkrétnek nevezték el azt a ma is eleven absztrakt művészeti törekvést, amely a képek, plasztikák öntörvényű, a látványvilágtól független belső rendjét építi ki. A konkrét festészet parallel jelensége a konkrét fotográfia és fotogram.
Kortárs nemzetközi kiállításunkon egyrészt olyan fényképek szerepelnek, amelyeken a látvány formáinak fény-árnyék viszonylatai autonóm képi jelentést nyernek, másrészt kamerahasználat nélkül készült, fotogramnak nevezett fénymûvek, képek és objektek. A fotogram gyűjtőfogalom, amely a kép készítés sokféle módját tartalmazza a hagyományos tárgy-fény lenyomattól a kemogramon, luminogramon át a thermogramig és további ismeretlen, új lehetőségekig. A művész szinte eszköztelenül áll szemben a fénnyel, a fény érzékeny anyagokkal, vegyszerekkel és ezek együtthatásának belsô törvényszerűségeivel.

Megnyitó

Kepes György

Szelényi Károly

26 May - 26 September 2010

Opening speech: Prof. MIKLÓS PETERNÁK
26th May 2010, Wednesday, at 6 pm

The term 'concrete art' was coined by painters Wassily Kandinsky  and Theo van Doesburg in the first decades of the 20th century, referring to the still-ongoing endeavour  of abstract art to create an autotelic inner order of pictures and sculptures, independent of the seen world. Concrete photography and photogram represent a phenomenon parallel to concrete painting.
Concrete Photo, Photogram features works by contemporary international artists; partly photographs in which the light-and-shade relations of forms are endowed with autonomous pictorial meanings, and partly photographic artworks – pictures or objects – made without a camera, that are termed photo-grams. Photogram is an umbrella term embracing various imaging methods from traditional imprints of light and objects, through chemogram and luminogram, to thermogram and further, still-unknown, new possibilities. It is without almost any tool or apparatus that the artist handles light, photosensitive materials, and chemicals, or rather, their interactions following from internal laws.

---

 

Schrammel könyvbemutató

2010. Feb. 10.

Schrammel Imre albuma

A Magyar Képek kiadót mintegy 20 évvel ezelőtt alapítottuk – Bartók egyik művétől kölcsönözve a nevét – azzal a céllal, hogy az országban készített fotókkal, magyar szerzők tollából bemutassuk kultúránkat, történelmünket, művészetünket. Ez alatt az idő alatt több művész is felkért munkásságának bemutatására, s Schrammal Imre immáron másodszor tisztelt meg azzal, hogy a róla szóló kötetet gondozhassuk.
A könyv szerzőjét és szerkesztőjét, Kernács Gabriellát a televízióból jól ismerhetjük. Férjével, Farkas Tamással együtt évtizedeken keresztül voltak a képzőművészeti szerkesztőség munkatársai, számos művész portréját készítették el, s minden művészeti eseményről beszámoltak.
Kernács Gabriella két éven keresztül készült erre a kiadványra. Riportokat készített a művésszel, felkutatta a róla készült munkákat, kiállítási beszámolókat. A művész vallomásai és a bemutatott dokumentumokon keresztül ily módon az elmúlt 50-60 év hiteles korrajzát is kapjuk egy magyar művész nem éppen egyszerű pályája tükrében.
A könyv ezekre a dokumentumokra fűzi fel az életmű egyes állomásait. Különleges ötlet, hogy a szöveg és képek sorát a művész naplójának egy-egy lapja tagolja, beavatva a szemlélődőt a művek megszületésének rejtelmeibe, a művész gondolataiba.
Schrammel Imre munkáinak többségéről saját kezűleg készített fotókat, sokszor meglepő környezetbe helyezve őket. És még a Szelényi Károly által készített felvételeket is a vele való konzultálás előzte meg. Egyáltalán: kiadói gárdánk, melynek tagjai itt ülnek közöttünk (Lengyel János tipografus, Áment Gellért fotós, Csánki János tördelő), a művésszel együtt alakították, öntötték formába a könyvet.
Imre a szerkesztésnél, tördelésnél is velünk volt, s így bepillantást nyerhettünk egy nagyívű alkotói pálya kulisszái mögé. Reméljük, hogy az itt látható könyv az olvasók számára is hasonlóképpen meggőző és izgalmas lesz.
A külföldi olvasó számára Brian McLean egy rövid összefoglalót készített angol nyelven, és a művek adatai is szerepelnek angolul.
A kiváló nyomdai munka a veszprémi Prospektus Nyomdát dícséri.
Végezetül meg kell említenünk a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, és nem utolsósorban a Körmendi Galéria tulajdonosait, Körmendi Annát és Csák Mátét, akiket régi kapcsolat fűz a művészhez.
A könyv bolti ára 6500 Ft, melyből a mai különleges alkalommal engedményt adunk.

Köszönöm a figyelmüket.
Magyar Képek / Szelényiné Farkas Aranka
2010. február 16.

Szelényi Károly kiállítása Egerben

2009. Sep. 07.

Megnyitószöveg a Szelényi féle Szentkorona fotókiállításhoz
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy Polgármester Úr köszöntő szavai után Szelényi Károly fotóművész Úr kiállítását  néhány gondolattal az Önök figyelmébe ajánljam.

Szelényi Károly fotóművészt nem kell bemutatnom Önöknek, hiszen munkásságát, városunkról, annak művészeti emlékeiről készített remek fotóalbumait mindenki ismeri. De ismerheti azt a széleskörű érdeklődését is, amellyel hazánk más tájait, múltunk, örökségünk kiemelkedő darabjait feltérképezte, és művészi módon megörökítette. Azt hiszem ennek a nagyívű pályának is egyik csúcsteljesítménye az az anyag, amelyet most e kiállításban láthatunk, s amely dr. Tóth Endre régész kollégám, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa értő tolmácsolásával album formájában is megjelent. A képekkel való közvetlen találkozás, a személyes élmény azonban  - (  ráadásul ez esetben még a különleges fotótechnikai eljárást is figyelembe véve)  -  mindig jelentősebb,  illúziót keltőbb, - ahogy  erről itt körülnézve   Önök saját szemükkel is meggyőződhetnek. De ahelyett, hogy a művészi feladat nagyságáról és nehézségeiről, a hosszú, megfeszített munkáról, a legapróbb részleteket is bemutató, szinte „kézközelbe” hozó fotóművészi teljesítményről beszélnék, - amely önmagában is igen magas szintű interpretáció, országunk szent ereklyéjének művészi alázattal való megközelítése - inkább magáról a Szent Koronáról szeretnék néhány szót szólni. Azt hiszem mindenkiben felmerült már a kérdés, miért éppen Magyarország koronáját tisztelik ősi idők óta a „szent” szóval, hiszen vannak még Európában hasonló korú és funkciójú klenódiumok, úgynevezett „beavató koronák” (azaz csak egyszer, a koronázási szertartás alkalmával használt) királyi ékszerek, amelyek saját hazájukban mégsem nyerték el ezt a kiemelt, különleges tiszteletet demonstráló jelzőt. E páratlan tisztelet eredete rejtélyes. A szegényes, és ellentmondásoktól sem mentes korai forrásokból csak annyit tudhatunk meg, hogy a magyar koronára valamikor a XIII. század elejétől alkalmazták a Szent elnevezést, mégpedig a magasztosabb „sacra corona” és nem „sancta corona” formában. Az is bizonyos, hogy magát a koronát évszázadokon keresztül államalapító Szent István királyunk koronájának tekintették, függetlenül attól, hogy a későbbi elméletek ezt hol részben korábbi, részben későbbi datálással megkérdőjelezték. A magyar korona szent voltának és első, szent királyunk személyének összekapcsolása azon a hagyományon alapult, amelyet a Hartvik legenda őrzött meg az utókornak. E monda szerint II. Szilveszter pápát isteni kinyilatkoztatás intette arra, hogy az eredetileg lengyel hercegnek szánt koronát másnap az elébe járuló magyaroknak, az „ismeretlen nemzet követeinek” adja át, mert az – ahogy  az angyalok intették – a megkoronázandó Istvánnak a királyi ranggal együtt  már „élete érdemeiért” is jár. A Szent Korona, azaz teljes címén a „sacra corona regni Hungariae” azonban már az Árpád ház idején is más, több jelentéssel bírt, mint a Szt. Istvánhoz  kötődő jámbor hagyomány, vagy a pápa által az uralkodónak apostoli áldással küldött  klenódium. A vatikáni levéltárban már a XIII. század fordulójáról, jelesül III. Ince pápa levelei között maradtak fenn olyan dokumentumok, amelyek arra utalnak, hogy a magyar korona valamiféle külön, saját hatalmat, fennhatóságot is hordoz, - a  „sacra corona” magát az ország teljességét testesíti meg. Ehhez a speciális szemlélethez némileg ismernünk kell a középkor szimbólumalkotó gondolkodását. A középkori ember számára magától értetődő volt, hogy például a templomot ne csak úgy tekintse, mint megszentelt helyet, a szertartások színterét, hanem maga az épület is hordozhatott jelképes tartalmat.   E kor számára érthető és értelmezhető volt, ha a templom épületét a kereszten függő Krisztushoz hasonlította, ahol a szentély a fejet, a hajó a testet, a kereszthajók pedig a kiterjesztett karokat jelképezték. Valamiképpen ehhez az absztraháló szemlélethez köthetjük a Szent Korona felségjogának, saját hatalmának tulajdonított hagyományt is, mely szerint az uralkodó a fej, a nép a test, az ország területe pedig a korona része, azaz a Szent Korona önmagában az egész magyar államiságot jelképező szakrális szimbólum.
A Korona hatalmának, szentségének ez az értelmezése talán éppen a következő századok viharos eseményei következtében egyre jobban erősödött, közjogi hagyománnyá vált, mely biztos pontot adott a királyi hatalom legitimációjára, de elvileg a korlátozás lehetőségére is. Már a XIV. század elejétől csak azt tekintették törvényes uralkodónak, akit Székesfehérváron az esztergomi érsek a Szent Koronával megkoronázott,  gondoljunk csak azokra a viszontagságokra, amelyek a korona és a koronaékszerek birtoklása körül zajlottak. Ezért írhatta a XVII. század elején Révay Péter koronaőr: „Ahol a Korona van, ott van Magyarország.”  Azt hiszem számunkra ma ugyanígy mértékadó a Milleniumi Emléktörvény lehet, amely a Szent Koronának, mint a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyének méltóságát és tiszteletét fogalmazza meg. A korona szent ereklyénk, évezredes megmaradásunk, a magyar nemzet szimbóluma, akkor is, ha valaki eredetében népünk egykori európai elfogadottságát, a pápai jóváhagyás és méltánylás emlékét tiszteli, de akkor is, ha sámánbeavatási rítusok leszármazottjának tartja. Folytathatnánk a sort magának a koronának, mint ötvöstárgynak ütköző „szakmai” véleményezéseivel is, beszélhetnénk a hagyományosabb kettős, görög és latin korona elméletről, illetve az egységes kaukázusi – hun – iráni típus mellett kardoskodó eredet érveiről is. Csak remélni lehet, hogy a Szent Korona körül kibontakozott, sőt olykor gerjesztett vitákra tudományos megalapozottságú vizsgálatok tesznek pontot, s oldják föl a mereven konzervatív és a szükségszerűen revideáló szempontok ellentétét, az objektív és a fantazmagórikus, szélsőséges vélemények ütköztetését. A korona, mint tárgyi emlék által felmerülő kérdések megválaszolása szorosan vett tudományos probléma, amelynek végső tisztázása csak egy elfogulatlan, hozzáértő, interdiszciplináris szakmai grémium közös munkájának eredménye lehetne.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Befejezésül engedjék meg, hogy e kiállítás alkalmából a Szent Korona történetéből egy rövid, de számunkra fontos intermezzóra, egy egri vonatkozásra is felhívjam a figyelmet. Talán nem mindenki ismeri azt a tényt, hogy a Szent Koronának 1809-ben több mint három hónapig Eger nyújtott menedéket. A napóleoni háborúk viszontagságai miatt vált szükségessé, hogy a Koronát, a koronázási ékszereket, valamint a királyi család tagjait biztonságos helyre menekítsék. A Szent Koronát rövid ideig a mai bazilika helyén álló korábbi székesegyház tornyában lévő „hiteles helyen” (kb. a mai bazilika délkeleti részében) majd a vármegyeház biztonságos levéltárában őrizték méltó körülmények között. A Szt. György Lovagrend Egri Priorátusa tudományos üléssel is megemlékezett a városunkat  ért hajdani megtiszteltetésről, s azóta is szorgalmazza, hogy az őrzés helyét emléktáblával jelöljék meg.  
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 
Szelényi Károly fotóművész munkái, kiállítása bejárták a világot az Egyesült Államoktól Indiáig, Olaszországtól Izraelig. Úgy vélem azonban itt, a Líceum kápolnája az a helyszín, ahol a Szent Korona tiszteletének kontinuitása szinte tapinthatóan köztünk van, - csak tekintsenek föl a mennyezeten Maulbertsch freskójának magyar szentjeire, s Hesz János Mihály oltárképén a koronát  felajánló Szt. Istvánra. A kiállítást körbejárva a művészi fotókon a Koronát és a koronaékszereket igazi szépségében láthatjuk, és olyan részletességgel vizsgálhatjuk és csodálhatjuk meg, mint ahogy arra talán még eredeti őrzési helyen sem nyílik mód.

Köszönöm a figyelmüket, kérem tekintsék meg a kiállítást!

Fodor László régész

A Szent Korona

A korona két fő részből áll: a latin feliratú, apostolleme-zekkel díszített, felső keresztpántokból (corona latina), illetve az alsó abroncsból (corona graeca), amelynek két oldalára négy-négy, hátul pedig egy, a végén ékköves láncot (pendilia) függesztettek. A korona tetejére az összeállításnál későbben, a felső, zománcos lemezt áttörve, keresztet illesztettek. A korona felső és alsó része különböző minőségű aranyból készült: a felső rész, amelynek tartó szerepe nincsen, finomabb és ezért puhább, sárgább. Az alsó abroncs pedig nagyobb ezüsttartalmú, világosabb aranyból készült.
Az alsó és a felső rész stílusa, és ötvöstechnikai megoldásai lényegesen különböznek. A felső részt filigrán díszíti, az ékkövek (gyöngy és almandin) váltakozva, foglalatban sorakoznak; a foglalókereteket ráhajtogatták a zománclemezekre, a lemezek teljes felületét zománc borítja, felirataik latin nyelvűek. A görög koronán nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva rögzítették, a zománcképek a keretfoglalatok belső vájatába illeszkednek és nem borítja teljes felületüket zománc. Végül a görög koronán az oromdíszeket és az abroncs peremét azonos gyöngyözött aranydrót keretezi. Ennek megmunkálása különbözik a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött dróttól. Tehát nem kétséges, hogy a Szent Koronát két (fő) részből állították össze. A korona természetesen jelen formájában egységes tárgy: de csak attól kezdve, amikor a különféle korú és különféle műhelyekben készült darabokat egységes jelvénnyé szerelték össze.

Dr. Tóth Endre
Részlet a Magyar Szent Korona – Királyok és koronázások c. könyvből

Die Heilige Krone

Die Krone besteht aus zwei Hauptteilen: Aus dem lateinisch beschrifteten und mit Apostelplatten verzierten oberen Kreuzbügel (corona latina) und einem unteren Reif (corona graeca). An dessen Rand waren von Edelsteinen abgeschlossene Pendilien angehängt, und zwar je vier seitlich und eine einzelne hinten. Auf dem Scheitelpunkt des Kreuzbügels wurde später bei der Zusammenfügung der beiden Kronenhälften ein Kreuz eingepaßt, das die obere Bildplatte durchbricht.
Der Stil des unteren und oberen Teils und die Lösungen der Goldschmiedetechniken unterscheiden sich wesentlich. Oben reihen sich gefaßte Perlen und Almandine im Wechsel zwischen Filigranwerk aneinander, der Rahmenfassungen der Emailplatten wurden nach deren Einlassung übergekantelt, die ganze Oberfläche der Platten mit Email bedeckt und die Aufschriften sind lateinisch geschrieben. Auf der griechischen Krone findet man kein Filigran, die Perlen sind auf Draht gezogen und dann fixiert worden, die Emailbilder passen sich in die innere Mulde der Rahmenfassung ein und es wurde nicht die ganze Oberfläche mit Email bedeckt.
Es steht außer Zweifel, daß die Heilige Krone aus zwei Hauptteilen zusammengesetzt wurde.

Dr. Endre Tóth
(Ausschnitt aus dem Buch „Die Heilige Krone von Ungarn – Könige und Krönungen)

A Koronázási jogar

A jogar 29,5 cm hosszú, hengeres nyélre illesztett hegyikristály gömb, melynek felületére három egyforma, oroszlánra emlékeztető állatalakot véstek.
A 73 mm átmérőjű, kissé nyomott gömb a x. században, Egyiptomban készült.
A jogar a koronázási jelvényegyüttes legrégebbi, lényegében változatlan formában megmaradt darabja.


The Coronation sceptre

The sceptre consists of a rock-crystal sphere on a cylindrical staff 29.5 cm long. Three figures of animals resembling lions have been carved on the surface of the globe, which has a horizontal diameter of 73 mm.
The sphere was made in Egypt in the 10th century. The sceptre is certainly the oldest piece in the coronation insignia to survive more or less in its original form.

KORONÁZÓ PALÁST

István király és Gizella királyné közös adománya: miseruha a székesfehérvári Boldogasszony prépostsági templomnak /1031/ a koronázó palást.
Az egykor elől zárt, s csak a nyaknál kivágott, szabályos félkörből formált, ősi hagyományú egyházi öltöny szemléletes elnevezése harangkazula. Mikor koronázó palásttá alakították, nemcsak az elejét nyitották fel, hanem az egészet körülvágták és az alsó szegélysáv darabjaiból kifoltozták és kapcsoló pánttal látták el. Az átalakítás minden bizonnyal még a középkorban történt. "Gallérja" a 12. század harmadik negyedében készülhetett, s a miseruhához tartozó vállruha (amictus) dísze volt, viselésnél álló gallért formálva a nyak körül.
Az első királyi pár bőkezű donátor volt: a miseruhán, István mellett, ott látjuk Gizella képét is, kezében a megajándékozott építményre utaló toronyforma modellel. A pápának küldött s a francia forradalom idején Metzben elpusztított másik miseruhán is rajta volt az adományozó király "kedves feleségének" (Gisela dilecta Bibi coniunx) neve.
A maga is apácaként visszavonult magyar királyné koronáját hagyta a veszprémi székesegyházra, amit később II. András magával vitt keletre, rövid keresztes hadjáratára.
A palásttá alakított miseruha jól mutatja szigorú kompozícióban összefogott aranyhímzett képeit, amelyek az egész felületet beborítják. Nincs ennél nagyszabásúbb miseruha, amiben a művészi eszköztár hasonló gazdagsága ilyen fokon szolgálná az emelkedett mondanivalót. István király tudatosan vállalta a keresztény fejedelem, a rex et sacerdos, a király és pap, a harcos és a térítő szerepét. Az egyház tanításának vállalásával elhagyta a keleti pogányság törvényeit, hogy így népével együtt belépjen az emberiség történetébe, ami az akkori európai tudatban az üdvtörténetben való szereplést jelentette. Ennek megörökítője a misepalást képsora, az emberiség múltjának, várakozásteli jelenének és majdan beteljesülő jövőjének nagyszabású összefoglalása. Krisztus alakja valaha hétszer fordult elő rajta, elöl a csonka képeken az Istenfiúság kinyilatkoztatásának és a kereszthalál elszenvedőjének képében, a proféták között mint a kezdet és a vég, a próféciák tárgya és beteljesítője, majd a gonoszón és halálon győztes Krisztus a hátközépi nagy mandorlában, a Mennyei Városba megtérő győztes király a jobb vállon, s végül egy személyben az ítélő bíró és az idők végezetéig uralkodó Istenség a lenti ovális keretben.
Mindez képekkel és magyarázó képfeliratokkal elbeszélve. Ritka különlegesség Mária mennybemenetelének képe a bal vállon levő mandorlában, itt indokolja, hogy a templomot az ő tiszteletére emelték. Az előadás himnikusan emelkedett, s ilyenek a forrásai is, főleg a Te Deum kezdetű hálaének, de a zsoltárok /90.23./ és a Laudes regiae, azaz a királyi dicsőítő ének is.
Az emberiség István korában érkezett el Krisztus születésének és életének millenniumához, ami az első magyar király életét olyannyira meghatározta, hogy ehhez igazította annak legfontosabb eseményeit.
Igy koronázását 1000 karácsonyán, Krisztus születésének ezredik évfordulóján rendezte, halni pedig Mária mennybevitelének napján kívánt, amiről a palást képe is szól ­a legenda szerint ez meg is adatott neki.
A miseruha dátuma okiratszerűen pontos: 1031. év, az adókör 14. esztendeje. Azaz Krisztus nyilvános működése kezdetének az Isten fiúság kinyilatkoztatásának, annak az érának az ezredik évfordulója, amiben István, feleségével együtt, maga is élt az apostolok után tovább térítve a népeket, s a királyi méltóság avagy az üdvözültek díszeiben az első "tanuk" között önmaga és felesége örökkévalóan áhított helyét is kijelölte.

dr. Kovács Éva

The Coronation Mantle: King Spephen’s and Queen Gisela’s Chasuble

The mantle was originally the chasuble of a priest, which in the 11th century had a closed, conical shape. It is a semicircular garment in a bluish lilac colour, densely embroidered in gold. Its original function is clear from the semicircular inscription on the cloth, done by the same technique as the rest of the mantle: ’Anno incarnacionis XPI : mxxxi : indiccione xiii a stephano rege et gisla regina casula hec operata et data /est/ ecclesiae sanctae mariae sitae in civitate alba.’ All the most important pieces of information are imparted: ’This chasuble was caused to be made and presented to the Church of St Mary in the city of Alba /Fehérvár/ by King Stephen and Queen Gisela, in the 1031st year of the incarnation of Christ, and in the 14th indiction.’ It was turned into a coronation mantle, at some time towards the end of the 12th century.

The gold embroidery almost covers the surface of the mantle. Like the chasubles of the time, the back of the mantle shows a large forked cross in the shape of a Y. There are 61 larger and smaller figures, and 52 small busts, birds and four-legged animals on the garment, in four distinct bands.

Beneath the hands of blessing at the very top, which symbolize God the Father, Jesus stands on the right-hand side, clasped by two angels. Under the fork of the cross, the prophets stand in symmetrical rows, six on each side. The band below the apostles has three-quarter figures embroidered in medallions. To the right of the axis down the back of the garment is St Stephen of Hungary. Then comes his patron saint, St Stephen the Protomartyr, followed by some saints. On the other side are unidentifed saint, Cosmas, Damian, George, Vincent, and Queen Gisela. On a smaller medallion between the royal couple is the bust heir apparent, Prince Emericus.

The coronation insignia acquired special importance in Hungarian history. According to national opinion, the coronation was valid only if performed with these traditional regalia, considered to be legacy Hungary’s first king. These insignia became real national and historical relics as early as the Middle Ages, and are preserved and treated as such to this day.

Dr. Endre Tóth

Az országalma

Az országalma Magyarországon először a koronázási paláston, István király kezében tűnik fel, ugyanilyen tárgyat tartanak kezükben a vértanúk is. Azt nem tudjuk, vajon az István kezében az uralmat jelképező tárgy a valóságban létezett-e? A királyi pecséteken ugyan már a 11. századtól látható (Péter, Salamon, Kálmán királyok kezében), de egyelőre tisztázatlan, hogy az Árpád-ház melyik uralkodó-jától vált valóságos jelvénnyé. (III. Béla sírjában sem helyezték el.) A magyar országalma, mely 16 centiméter magas, aranyozott ezüstből készült. A gömbrész 8,9 centiméter átmérőjű és 7,9 centiméter magas; két félgömbből illesztették össze, és a tetejére kettős keresztet, az oldalára pedig kis címerpajzsot illesztettek. A négyelt pajzsot az Árpád-házi uralkodók ezüst-piros sávos és az Anjouk liliomos zománcozott címere díszíti. Az országalma tehát az Anjou-uralkodókhoz kapcsolható. Feltehetőleg Károly Róbert uralkodása (1310-1342) kezdetén készítették, bár azt sem lehet kizárni, hogy a jelvény korábbi, csak a 14. század elején illesztették rá az Anjou-címert. Az országalma tetejét is ékesítő kettős kereszt mely a keletrómai császárság ábrázolásain gyakori, először a Bizáncban nevelkedett III. Béla érméin jelenik meg. Ha volt is a korábbi Árpád-házi uralkodóknak országalmája, azt csak latin kereszt díszíthette. Kettős keresztes országalma először III. Béla fiának, Imrének (1196-1204) a pecsétjén látható. A magyar királyok érméin azonban csak Vencel 1301-es veretén látható a kettős keresztes országalma; még évszázadokig az egyszerű keresztes országalma díszítette az érmeket.

Der Reichsapfel

Der ungarische Reichsapfel ist 16 cm hoch und wurde aus vergoldetem Silber gefertigt. Sein Kugelteil hat einen Durchmesser von 8,9 cm und ist 7,9 cm hoch, es wurden zwei Halbkugelteile zusammengefügt, auf den Scheitelpunkt ein Doppelkreuz gesetzt und seitlich ein kleiner Wappen-schild befestigt. Vermutlich wurde der Reichsapfel zum Herrschaftsbeginn von Karl Robert I. von Anjou (1310-1342) hergestellt, obwohl nicht auszuschließen ist, dass er früher entstand und das Anjouwappen zu Beginn des 14. Jahr-hunderts hinzugefügt worden ist.

A kiállított képek jegyzéke:

A Szent Korona hiteles másolata (Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.)
Copy of the Holy Crown by the Herend Porcelain Manufactory

A magyar koronázási jelvények: a korona, a palást, a jogar, az országalma és a kard
The Hungarian coronation regalia: the Holy Crown, the Coronation Mantle, the Sceptre, the Orb and the Coronation Sword

A Szent Korona teljes pompájában
The Holy Crown

A Szent Korona felülnézetből
Top of the Holy Crown

A Szent Korona elölnézete a trónon ülő Krisztussal
The front of the Holy Crown with the picture of Christ

A Szent Korona hátsó nézetben, középen VII. Mihály császár (1071-1078), balra Konsztantinosz császár, jobbra I. Géza magyar király (1074-1077) képével
The back of the Holy Crown with Byzantine Emperor Michael VII (1071-1078), Emperor Constantine and King Géza I of Hungary (1074-1077)

Mihály arkangyal zománcképe a görög koronán
Enamel picture of archangel Michael on the Greek crown

Gábor arkangyal zománcképe a görög koronán
Enamel picture of archangel Gabriel on the Greek crown

Szent György zománcképe a görög koronán
Enamel picture of St George on the Greek crown

Szent Demeter zománcképe a görög koronán
Enamel picture of St Demetrius on the Greek crown

Szent Kozma zománcképe a görög koronán
Enamel picture of St Cosmas on the Greek crown

Szent Damján zománcképe a görög koronán
Enamel picture of St Damian on the Greek crown

I. Géza magyar király (1074-1077) a görög koronán
King Géza I of Hungary (1074-1077) on the Greek crown

A Szent Korona felülnézetben
Top of the Holy Crown

Szent Péter és András apostol zománcképe a latin koronán (corona latina)
The apostles Peter and Andrew on the Latin crown (corona latina)

Szent Pál és Fülöp apostol zománcképe a latin koronán
The apostles Paul and Philip on the Latin crown

Szent Jakab apostol a latin koronán
The apostle James on the Latin crown

Szent János apostol a latin koronán
The apostle John on the Latin crown

Oromdísz a görög koronán
Crest decoration on the Greek crown

Ametiszt kő az oromdíszről
An amethyst ont he crest decoration

A Szent Korona oldalfüggői
The side pendants on the Greek crown

A Szent Korona oldalfüggői
The side pendants on the Greek crown

Konsztantinosz császár zománcképe a görög koronán (corona graeca)
Emperor Constantine on the Greek crown (corona graeca)

A Koronázási palást, eredetileg miseruha [casula], 1031
The Coronation Mantle, originally chasuble (1031)

Gizella királyné, Szent István király a paláston, melyet ők adományoztak a székesfehérvári prépostságnak, eredetileg király-főpapi miseruhaként. A palást tengelyében Imre herceg képe látható
Queen Gisela with the representation of Székesfehérvár Cathedral King Stephen with the crown, lance and orb. Prince Emericus ont he axis of the mantle

Részletek a Koronázási palástból
Details of the Coronation Mantle

Részletek a Koronázási palástból
Details of the Coronation Mantle

Részlet a Koronázási palástból
Detail of the Coronation Mantle

A Királyi jogar (11. század első fele)
The Sceptre (1st half of the 11th century)

A jogargömb foglalatának filigrán díszítése
The filigree mounting of the globe of the sceptre

A jogarnyél díszítése
The hazel-wood shaft of the sceptre


Köszönetet mondunk a Budapesti Műszaki Egyetemnek és Székesfehérvár Önkormányzatának a koronázási jelvényekről készített képek szíves rendelkezésre bocsátásáért. Külön köszönet illeti Dallos Györgyit és Rumi Tamást az áldozatkész együttműködésért.

---