Színkapcsolatok, színkontrasztok létesítése
Oct 01, 2019
Színkapcsolatok, színkontrasztok létesítése Szelényi Károly színtárcsája segítségével
Szelényi Károly: SZÍNEK. A FÉNY TETTEI ÉS SZENVEDÉSEI.
Goethe Színtana a mindennapokban
A 360°-os, 12 tagú színtárcsa használata
A SZÍNEK KÖLCSÖNHATÁSA
SZÍNKONTRASZTOK - SZÍNHANGZATOK
Érzékszerveink a külvilág különféle jelenségeit (méretek, hőmérséklet, hangok közötti különbség stb.) összehasonlítás révén tudja megkülönböztetni. Ugyanez vonatkozik a látószervünkhöz kerülő ingerekre: sűrű ködben semmit nem látunk, s egy hasonló tónusban megfestett kép motívumait is csak nehezen tudjuk felismerni. Színérzeteink egymáshoz való viszonya tehát a kontrasztjelenségekben nyilvánul meg.
Ha két összehasonlítandó színhatás között érzékelhető vagy jelentős különbség van, akkor színkontrasztról beszélünk.
A színkontrasztok a színtan legvitatottabb jelensége, s egyben legizgalmasabb kérdése.
Arisztotelésztől kezdve Leonardón, Goethén keresztül egészen a XX. század jelentős képzőművészeiig, a Bauhaus tagjaiig érdekes elméleti és gyakorlati eredmények születtek e témában.
Goethe, miután prizmakísérleteivel megteremtette a 6 tagú színkört, híres színtannal foglalkozó könyvében, a Farbenlehre-ben ábrákkal és részletes leírással demonstrálva kísérte végig a kontrasztjelenségeket. A színek egymásra hatását egyszer csak mint színösszetételt (Zusammensetzung), másszor mint kontrasztot (Kontrast) említette.
12 tagú színskálám Goethe 6 tagú színkörének kiegészítése, melyben a színek egymástól 30° távolságban helyezkednek. Két tárcsa forgatásával 12x12 varáció, 3 tárcsa mozgatásával (hármashangzat) állítólag néhány billió variáció is létrehozható.
KARAKTER NÉLKÜLI (jellegtelen) SZÍNKAPCSOLATOK
A színeknek ez a kapcsolatrendszere akkor keletkezik, ha a 12 részes színskálán 2 színcsalád 60°-os szögben helyezkedik el egymástól (rövidebb húr). Ezt a kapcsolatot Goethe “karakter nélküli koloritnak” nevezi.
„Ezeket az összeállításokat minden bizonnyal karakter nélkülinek nevezhetjük, mivel túlságosan közel vannak egymáshoz, semhogy benyomásuk jelentős lehetne.” (Színtan VI/827.)
„A sárga és a sárgásvörös /vörös/, a sárgásvörös /vörös/ és a bíbor, a kék /cián/ és a kékesvörös /kék/, a kékesvörös /kék/ és a bíbor ekképpen kifejezik a fokozódás és a kulmináció egymás utáni fokozatait, és bizonyos arányokban egyáltalán nem tesznek rossz hatást.” (VI/828.)
„A sárgára és a zöldre mindig jellemző valami közönséges-vidám, a kékre /cián/ és a zöldre viszont mindig valami közönséges-ellenszenves vonás; ezért derék elődeink ezt az utóbbi összeállítást a bolondok színének is nevezték.” (VI/829.)
KARAKTERES SZÍNKAPCSOLATOK
Ez a meghatározás szintén Goethének köszönhető: azokat a kombinációkat jegyzi, melyek a színkörön 120°-os szögben helyezkednek el egymástól. Goethe érdekes módon csak 4 összeállítást jelöl: a ma érvényes megjelöléssel a sárga-cián, sárga-bíbor, cián-bíbor, vörös-kék kombinációkat.
Ezek az összeállítások „nem átmérők, hanem húrok segítségével találhatók meg színkörünkben, mégpedig elsősorban úgy, hogy átugrunk egy közbülső színt.“ – mondja (VI/816.)
„Ezeket az összeállításokat karakteresnek nevezzük, mert valamennyiben van valami jelentős mozzanat, ami egyfajta kifejezőerővel kényszeríti ránk magát, de nem nyújt kielégülést.” (VI/817.) , mert a szereplő színek a színkörnek csak az egyik felét képviselik. Goethe szerint viszont azért karakteresek ezek a színkapcsolatok, mert visszautalnak az őket alkotó színek karakterére.
A sárga-cián összeállítás szerinte keveset ér, szegényes és egyszerű, a vörös minden nyoma hiányzik belőle, s messze van totalitástól. Előnye, hogy a két szín egyesüléséből a zöld szín jöhet létre, s ezáltal közel vannak a reális kielégüléshez.
A sárga és bíbor is egyoldalú, de derűs és előkelő, a tevékeny oldal két végét látjuk bennük anélkül, hogy az állandó mozgás kifejezésre jutna. (VI/820.)
A cián és bíbor a passzív oldal aktivitáshoz tendáló két vége. (VI/821.)
Vörös és kék: a két színben a két oldal felfokozott pólusai jelennek meg, izgalmas, magas rangú kapcsolat. A bíbor előérzetét sugallják, hiszen kettőjük fizikai egyesüléséből ez a szín jön létre. (VI/822.)
A forgó színtárcsa segítségével természetesen az összes színcsalád karakteres színkontrasztja beállítható.
KOMPLEMENTER KONTRASZT - kiegészítő színpárok kölcsönhatása
Két színérzet akkor a legellentétesebb, ha a színkörben 180°-os szögben állnak egymással - komplementer kontrasztot képeznek. Két komplementer fény keveréséből fehér fény jön létre, két komplementer festék keveréséből pedig szürke szín keletkezik. E komplementerpár feszültséggel teli, s mégis a kiegyensúlyozottság érzetét kelti. Elsősorban azért, mert a két szín teljes színvalóságában hagyja a másikat érvényesülni, nem „törnek” egymásra, sőt kölcsönösen felerősítik egymás hatását. Goethe azt állítja, hogy a színkörben egymással szembenálló színek ugyanazok, mint amelyek a szemünkben kölcsönösen megkívánják egymást, s nem is gondolnánk, hogy a mindennapi életben ez milyen gyakran előfordul… (lásd I/50, 51.)
Egyazon színnek csak egy másik egyetlen szín lehet a komplementerpárja.
A színkörben a komplementer színek egymással szemben állnak: sárga – kék / sárgásvörös – ciánkék / vörös – cián / bíborvörös – ciánzöld / bíbor – zöld / bíborkék – sárgászöld.
Ha a komplementer színpárból csak az egyik van jelen, a másik hiányát kiegyensúlyozatlan feszültségként érezzük, s szemünk létrehozza a komplementer szín negatív utóképet, a szimultán kontraszt jelenségében.
Johannes Itten írja le egy nyakkendőkészítő szomorú esetét, aki vörös-fekete mintás nyakkendőket szállított le megrendelőjének. A szem törvényszerű működése következtében a fekete szín a vörös komplementer színévé, zölddé változott, s így az üzlet meghiúsult.
A komplementer színérzet csak a szemünkben (illetve agyunkban) jön létre, lefényképezni nem tudnánk.
A komplementer színkapcsolat zárt, teljes egészet képez, amely a maga határain belül semleges. Textiltervezők, belső terek tervezői számára ez igen fontos szempont lehet: szerencsésebb, ha egy adott tárgy nem kerülhet előre meg nem tervezett színkapcsolatba a környezet színeivel, egyéb tárgyaival.
Mivel a komplementer színkapcsolatok úgyszólván az egész színkört magukénak mondhatják, egyéb kontrasztokat is megtestesítenek. Így egy sárga-kék kompozícióban a világos-sötét kontraszt, egy vörös-kékeszöld kapcsolatban a hideg-meleg kontraszt legpregnánsabb példája is benne van.
VÁLTOZATOK A KOMPLEMENTER KONTRASZTRA
„FERDE” KONTRASZT
A kifejezés a színskálán 150°-os szögben álló színcsaládok kontrasztját jelöli. A „ferde” kontraszt a komplementer kontrasztból is levezethető oly módon, hogy a 12 részes színskálán egyik színcsaládot 1 hellyel tovább helyezzük.
Bár a gyakorlott szem többnyire felismeri a karakteres, karakter nélküli, „ferde” kontrasztokat, a színtanban még távolról sem érhető el az a pontosság, amit a zenei harmóniatan az oktávok, kvintek, tercek stb. felismerésében elér. 10-20°-os eltérés általában nincs negatív befolyással a harmonikus hatásra.
„OSZTOTT” KOMPLEMENTER KONTRASZT
Az angol nyelvű irodalomban szokás a hármashangzatokat névvel ellátni. Egy ilyen színkapcsolat a komplementer kontraszt egyik változata, amikor is az egyik szín szétválik a két szomszédos szín irányába, s ábrája egy szétvetett lábú emberi alakhoz hasonlít. A két „láb” 60°-os vagy ennél nagyobb szöget zár be, de mindig egyenlő távolságban marad a komplementer-párral. Az amerikai angolban a képlet neve key color vagy split complementary amit magyarra talán osztott komplementer kontrasztnak fordíthatnánk. Ez a színkapcsolat feloldja a komplementer kontraszt gyakran merev szabályosságát, s a megosztott szín kellemes ellenpontját adja a szemben álló színnek.
TRIÁD- (HÁRMAS) HANGZATOK
Ebben a színösszetételben 3 színcsalád, egymástól 120°-os szögben, képez hármas színharmóniát. Ha Goethére gondolunk, 2-2 színcsalád karakteres kontrasztban áll itt egymással.
*****
A színösszetételek és színkontrasztok hatásával, az egyes kultúrkörökben elfoglalt szerepükkel Kner Imre nyomdász (1890-1945) behatóan foglalkozott. Szerinte a színizlést nem kehet tanítani, az a szem kultúrája.
„A színharmóniának igen sok apró titka van, melyeket csak úgy és akkor leshetünk el, ha szemünket annyira iskoláztuk már, hogy az képes legyen a legfinomabb árnyalatokat is megkülönböztetni… ha megismertük és meg is szerettük a színeket, megtanuljuk őket élvezni is.”
Kiadványok
Ajka
Balaton
Balatonfelvidéktõl a Bakonyaljáig
Kertvárosok
Balatonfüzfõ
Balatonfüred
Baroque in Eger and County Heves
A barokk Székesfehérvárott
Budapest belváros
Bojtor Károly
Borsos Miklós érmei
Chicago
Czóbel Béla
Csopak
Káli medence
Grinzing
Gorka Géza
Eger hevesi képek
Egri borok könyve
Embergyújtotta láng
Esztergom 2000
Herend
Horváth Tibor
Kertvárosok Stockfeld
Regélõ Kispest
Komárno - Komárom
Komárom- Esztergom
A Magyar Szent Korona
Mátraaljai borok könyve
A prímási levéltár
A magyar királyok koronázó palástja
Székesfehérvár's unknown masterpiece
Székesfehérvár the Coronation City
Pannonhalma
Pápa
Sigilla Regum
Péreli Zsuzsa
Péterfy Gizella
A magyarok ezer esztendeje Rómában
Budapesti vásárcsarnokok
Veress Pál
Veszprém
Wekerle-telep
Kertvárosunk, a Wekerle
Elõkészületben:
Épített örökségünk – a Magyar Tudományos Akadémia épületei